00
mély, gyors és hideg hegyi folyóhoz értek.
A folyó partján már ott állt egy örömlány, aki
megszólította a gurut:
"Mester, kérlek, segíts átkelni a folyón! Félek,
ha egyedül próbálkozom, elsodor a víz!"
A guru szó nélkül a hátára vette az örömlányt, és
a vízzel megküzdve, átkeltek a folyón.
Az örömlány megköszönte, és továbbment.
A gurunak feltűnt, hogy ezután a tanítványa gyanúsan
csöndben sétált tovább. Már egy órája haladtak szó
nélkül, amikor a guru megállt, a tanítványra nézett
és megkérdezte: "Min rágódsz, fiam?"
"Mester, hogy lehet, hogy amikor minden, amit mi
tanítunk, amiben hiszünk, ellenkezik azzal, amit
az örömlányok tesznek, Te mégis átcipelted a folyón?"
"Fiam, én azt az örömlányt a folyó partján letettem.
Úgy tűnik, Te vagy az, aki még mindig őt cipeli!"





